Remisovszky Mátyás : Zsebkritikák meg nem írt, meg sem írt vagy mégis megírt regényekről
 |
El kell-e olvasnunk egy könyvet ahhoz, hogy beszélni lehessen róla? Minden bölcsész tudja, hogy nem. Vajon szükség van-e egyáltalán könyvre a művelt társasági fecsegéshez?
Ha nincs kedve, ideje olvasni, de szeretné irodalomértő ember benyomását kelteni, lapozgassa Remisovszky Mátyás zsebkritikáit. Ezek a könyvek garantáltan nem jelentek meg, úgyhogy ha ezekről beszél, nem fenyegeti a lebukás veszélye.
Minden művet négy szerző ismertet – természetesen más-más szemszögből közelítve az egyes kötetekhez. Miközben ezeket olvassuk, nem csak a meg nem írt a könyvekről tudjuk meg mindazt, amit a regényről tudni érdemes, hanem a négy kritikus alakja is egyre markánsabban kirajzolódik.
A Zsebkritikákban szerző a tőle megszokott, csúfondáros stílusban tart tükröt a hazai és nemzetközi irodalmi trendeknek, és az irodalmi élet szereplőinek.
ISMERI EZEKET A KÖNYVEKET?
Wilhelm Ochsenbrand: Miért ne gyűlölném Ausztriát?
Mugur Vasilescu: Egy kéjsóvár börtönigazgató feljegyzései
Jacques Lemaître: Mit énekelt a Szajna-parti könyvárus?
Szeplős Juliska: Pintyőke pinnyog
Szabó Alfréd: A csúnya szavak enciklopédiája
Doug Barter: Hogyan neveljünk Nobel-díjast?
Patrick Murphy: Birkák sörben és zöldben
Rauf Mahmetov: Hogyan szakítottam a szovjet irodalommal?
John B. Schweitzer: Rozsban a disznóláb
NEM?
NE ÉREZZE MŰVELETLENNEK MAGÁT! OLVASSA A ZSEBKRITIKÁKAT!
Terjedelem: 184 oldal
ISBN: 978-615-5578-22-9
Személyes átvétel a kiadóban (ingyenes)
Belföldi csomagolási és postaköltség 1500 Ft
2022 szeptember 1-től csak magánszemélyeknek tudunk számlázni
Szerző: Remisovszky Mátyás
Szerkesztő: Dezsényi Katalin
Borító: Borsós Lajos
Kulcsszavak:
könyv, Kritika
Formátumok:
Vélemények
| Wolfie von Eschenbach | 2015-06-15 21:24:13 |
| Ilyet még nem olvastam, de nem is értem igazán a műfajt. Itt Karinthy, Borges vagy Örkény volt a példakép? Ezek a kritika-féleségek mintha paródiák lennének (K), ugyanakkor fiktív művekről szólnak (B), és igen rövidek (Ö). Jó lett volna valamilyen szerzői előszó, mert így nehéz belecsapni ezekbe a szövegekbe. Persze ez más, mint belecsapni a bablevesbe, de azért ez is fröcsköl. Az is igaz, hogy második olvasásra már sokkal világosabb a dolog. Néhány zsebkritikán igen jókat lehet szórakozni (Pintyőke, Birkák, Rozsban, Csúnya szavak, Patkány), de van olyan (Ausztria, Szajna), ahol nem egészen világos a célpont. Harmadik olvasásra már nagyokat röhögtem - de kinek van annyi türelme és ideje, hogy háromszor végigolvassa még ezt a vékony könyvet is? Nekem van, mert már nyugdíjba mentem... | |
| boogaloo | 2015-06-15 21:34:29 |
| Még csak ötöt olvastam el, de nem ez a véleményem. Visszajövök, ha végeztem. | |
| tériszony | 2015-06-17 19:01:32 |
| Eredeti, érdekes írások, valóban új műfaj. Nem értem, miért viszolyog a szerző az orosz íróktól, egy orosz regény sem szerepel a kötetben(a közép-ázsiai ex-szovjet írók persze nem számítanak). Remisovszkynak tudnia kellene, hogy ma a legéleterősebb nemzeti irodalom az orosz (Pelevin, Szorokin, Ulickaja stb. - vagy akár Szuvorov fél-fikciós történelmi művei). Ha egy világirodalmi térkép felrajzolása volt a szándék, akkor ez komoly hiányosság. Bezzeg a német és persze a magyar irodalom erősen túlreprezentált. Nézni kellene kicsit Kelet felé is! Miért van benne mongol szerző, miért nincs kínai vagy japán? Vagy indiai? És hol a dél-amerikai irodalom? Különben nagyon jó az egész, de azt mondhatjuk, hogy földrajzilag részrehajló. | |
| boogaloo | 2015-06-24 21:51:05 |
| Elolvastam az összeset. Nem csak harmadikra lehet megérteni őket. Wolfinak viszont igaza van abban, hogy ez valamilyen furcsa egyperces - Így írtok ti keverék, de abban már nem feltétlenül, hogy ezt a műfajt előre meg kellett volna magyarázni. Nincs könyv, csak kritika van, punktum. Ezeket a könyveket (a 2. kivételével) még nem írták meg, de hasonlóakat igen. És őket is nyugodtan megírhatják, bár nem tudom, Remisovszky csinál-e majd ebből szerzői jogi problémát. Először a kritika, utána a mű - hát ilyet még nem láttam. De miért is ne? Ja: elég megterhelő írások ezek, egy szuszra nem lehet 4-5-nél többet elolvasni. | |
