Dezsényi Katalin : Egy asszony a hatszázezer közül

egy-asszony-a-hatszazezer-kozul

Nem véletlen, és nem plágium, hogy nagyanyám, Várnai Zseni önéletrajzi regényének címét kölcsönvettem nagynéném, Heilig Éva holokauszt-túlélővel készített interjúmhoz. Ő is egy volt azok közül, akik végigszenvedték Auschwitz és Bergen-Belsen borzalmait; akik csodával határos módon életben maradtak, sőt, elég erőt éreztek magukban ahhoz, hogy egy új világban, Izraelben új életet kezdjenek. Sikertörténet Heilig Éva élete, tanulhatnak s erőt meríthetnek belőle mindazok, akik ma már hírből sem ismerik, és sajnos történelemkönyvből se tanulják a múlt borzalmait.

Részlet a könyvből

Kati: Ott tartottunk, hogy megérkeztél a pályaudvarra, és feltetted magadnak a kérdést, hogy most minek, hova-merre, kihez?

Éva: Persze, apám húgához, aki kereszténynél volt férjnél, és mondtam, ha...Tovább

e-book 450Ft
nyomtatott 1990Ft

Terjedelem: 133 oldal
ISBN: 9789630675994

Szerző: Dezsényi Katalin
Műszaki szerkesztő: Nagy Lajos

Kulcsszavak:

magyar, holokauszt, alija, zsidó, Izrael, emlékirat, riport, családtörténet, XX.század

Formátumok:
EPUBMobipocket

Vélemények

polett2009-11-08 15:16:46
Kasztnerről és a Kasztner - csoportról egy igen érintőleges beszélgetésfoszlány szerepel csak a könyvben. érdekelne,hogy a személyes, a könyvben nem szereplő beszélgetésekben nem szerepelt-e olyan vélemény, ismeret, adat, amit talán érdemes lenne itt megosztani velünk, olvasókkal. az egész Kasztner kérdés ugyanis sokkal jelentősebb,mint arról általában hallani.
dekati2009-11-08 15:40:51
Ami Kasztnerről a beszélgetésben elhangzott, azt mind belevettem a könyvbe. Én a témára azért kérdeztem rá, mert az embereket annyira megosztja Kasztner szerepe a zsidók mentésében/elárulásában. Az indulat, amit a kérdés kiváltott, önmagáért beszél, de az interjúalany soha nem szerzett más ismereteket erről a témáról, mint amit a saját bőrén megtapasztalt. Legyen ez is egy adalék abban a reményben, hogy a szakértők egyszer majd a megérdemelt helyére teszik ezt az embert. Dezsényi Katalin
dekati2009-11-08 15:55:48
Merő véletlenségből újabb adalék: Amerikában nagy vihart kavart a Kasztner-film A zsidó, aki a nácikkal kötött alkut Balla Eszter, vilag@hetivalasz.hu 2009.11.08. "A körülmények hőse volt. Valakinek kellett tenni valamit. Jobb megmenteni életeket, mint nem tenni semmit" - mondta az egyik túlélő. Kasztner-gyilkosság: A zsidó, aki a nácikkal kötött alkut címmel játsszák az amerikai mozikban azt a dokumentumfilmet, amelynek világbemutatója a Titanic Filmfesztiválon volt Budapesten, majd - megjárva több fesztivált - országos vetítésre került az Egyesült Államokban. Gaylen Ross amerikai rendezőnő a második világháború egyik elfelejtett történetét, annak politikai kihatásait, személyes tragédiáit vitte vászonra. Kasztner Rezső budapesti ügyvédnek és újságírónak a magyarországi zsidók megmentésére tett kísérlete teljesen ismeretlen az amerikai közvélemény előtt. Nem véletlenül - ahogy a rangos amerikai zsidó újság, a Forward megjegyzi: „a gondolat, hogy bármely izraeli alkut kössön az SS-szel, netán együttműködjön a náci szörnyetegekkel, visszataszító, ocsmány és elképzelhetetlen volt". „Ötven évig Kasztner szerepéről nem volt vita. Míg Schindlert vagy a svéd diplomata Raoul Wallenberget és másokat a zsidó életek megmentéséért jogosan hősként tisztelnek, addig Kasztner tabutéma. Munkásságát nem említik az izraeli tankönyvek, a holokausztmúzeumok sehol sem emlékeznek meg róla. Ha neve felmerült, haragot és keserű vitát váltott ki. Steven Spielberg Oscar-díjas dokumentumfilmje, a magyarországi holokausztra emlékező Utolsó napok Kasztner nevét egyszer sem említi, fotóját nem mutatja. Népének hősi megmentője vagy egy hidegvérű gazember volt Kasztner, aki a zsidók legnagyobb ellenségével állt össze?" - teszi fel a kérdést a Huffington Post. 1944-ben Kasztner Rezső felismerte azt a lehetőséget, hogy a már a csőd szélén álló németekkel lehet tárgyalni a magyarországi zsidók megmentéséről. Adolf Eichmann tízmillió dollárt és tízezer teherautót kért a magyar zsidók megkíméléséért. A nagyszabású akciót nem tudták végrehajtani, de Kasztner segítségével több mint 1600 magyar zsidó menekült Svájcba. Minden személyért ezer dollárt fizettek a németeknek. A cionista ügyvéd a háború után Palesztinába költözött, majd az újonnan megalakult Izrael első kormányában, a Ben Gurion-kabinetben dolgozott. Életmentő tette azonban visszájára fordult, hamarosan árulót, náci kollaboránst láttak benne, aki ugyan megmentett embereket, de cserbenhagyott 400 ezer magyar zsidót. 1957-ben merénylet áldozata lett, a magányos gyilkos Ze'ev Eckstein egy szélsőjobboldali csoport nevében cselekedett. A család a mai napig harcol Kasztner Rezső teljes rehabilitációjáért. Bár az amerikai sajtó üdvözli, hogy egy ismeretlen holokauszttéma került elő, ritka az olyan elismerő vélemény, mint amilyet Ed Koch , New York volt polgármestere írt: „A film nagyszerűen mutatja be a történelmi eseményeket, és legnagyobb megelégedésemre Kasztnert hősnek tartja". Majd h
dekati2009-11-08 15:59:03
hozzáteszi: Kasztnernek kijár a zsidók elismerése szerte a világon. Ami a volt politikusnak tetszett, azt veti a film szemére a többi kritikus: a rendezőnő elfogultan Kasztner pártjára áll. „Bár a film kétségkívül bonyolult történetet mond el, de hogy érzelmi kapcsolatot teremtsen a nézővel, teljesen feleslegesen hosszú időt szentel az emlékhelyeknek, Kasztner családjának, a túlélőknek. Nem kétséges, hogy a rendezőnő rokonszenve melyik oldalon áll; Gaylen Ross rendületlen hiszi, hogy Kasztner nemesen cselekedett" - írja a The New York Times. „Teljesen képmutató, hogy Ross semlegességről beszél nyilatkozataiban. Miért nem vallja be, hogy filmjének az a célja, hogy Kasztnert tisztára mossa? A Kasztner-gyilkosság felvillant egy képet, de a kritikai megközelítés hiányzik belőle" - jegyzi meg a Hollywood Reporter. „Míg Ross dicséretre méltón közelít témájához, a félreértett figura heroikus tetteihez, hibásan jut arra a következtetésre, hogy a néző rendelkezik azzal a képzelőerővel, hogy a holokauszt idejének meghökkentő döntéseit megértse" - véli a Slant kritikusa. A nézőt az mentheti, hogy a holokausztfilmek többsége, a maguk sematikus, az árnyalatokat messziről kerülő ábrázolásával nem segítették abban, hogy bármiféle - meghökkentő vagy nem meghökkentő - döntésnek a mélyére lásson. A New Yorki- bemutatón megjelent hálás, meghatott túlélők nyilvánvalóan nem kívántak semlegesek maradni, és Kasztner motivációját megkérdőjelezni. „A körülmények hőse volt. Valakinek kellett tenni valamit. Jobb megmenteni életeket, mint nem tenni semmit" - mondta dr. Ladislaus Löb, aki 11 évesen volt a Kasztner-vonat utasa.
dekati2009-11-08 16:04:13
Összegezve: azok a százak/ezrek, akiknek az életét Kasztner jó pénzért megmentette, joggal lehetnek hálásak, míg azoknak a százezreknek, akiknek az életét nem akarta/nem tudta/meg se próbálta megmenteni, nem áll módjukban hálát mondani azért, amiért koncnak odavetették őket.
polett2009-11-08 21:52:56
köszönöm a választ! próbáltam utána olvasni és érdeklődni a Kasztner -jelenségnek, mert több szempontból is ellentmondásos. a Kasztner "ellenesek" nem pusztán a nácikkal kötött egyezménye miatt vádolják Kasztnert, hanem később a becsületsértési per alapját képző Malchiel Grünwald nyilatkozat is felvet egy vádat, miszerint Kasztner a deportált magyarországi zsidók vagyonát SS tisztek közreműködésével ellopta. A Film Journal International oldalán valóban olvasható a KILLING Kasztner film összefoglalója, és "Kasztner hősi cselekedete a magyarországi zsidóság megmentésében". Örülök, hogy az "Egy asszony a hatszázezer közül" könyvben felvetődik a Kasztner kérdés, talán itthon is elindulhat egy érdemleges diskurzus a témában!
dekati2009-11-09 13:03:52
Ami talán figyelemre méltó adalék ebben az interjúban, hogy az egyik lágerlakó megpillantja a kerítésen túl lévő lágerlakók közt azt a testvérét, akiért hatalmas összeget fizettek a szülők, hogy megmentsék, mégis ugyanott kötött ki. Ez az igazi dilemma: hogy még a pénzéért se mentették meg. CSak zárójelben jegyzem meg: vajh' hogy döntötték el a szülők, hogy melyik gyereküket mentik meg és melyiket hagyják veszni?
19462009-12-01 13:39:13
Köszönjük Kati ezt a könyvet, sajnos egyre kevesebben vannak már közöttünk azok közül, akik túlélték a holokauszt borzalmát, és tudnak beszélni róla higgadtan, szélsőséges indulatok nélkül.Vannak, akik nem is akarnak beszélni. Nagyon fontos volt, úgy érzem, hogy megszólaltasd Évát és Judát, ők a mi rokonaink is, és a mi gyerekeinknek és unokáinknak is elmondják, amit olyan nehezen hisznek el, hogy ilyesmi megtörténhetett. Az is példát állít a mostani fiatalok és akár középkoruak elé hogy a semmiből, annyi szenvedés után, hogyan tudtak újra talpraállni. Kívánom, hogy minél többen olvassák el Dezsényi Katalin: Egy asszony a hatszázezer közül című könyvét!
dekati2009-12-01 18:04:31
Kedves Forevi! Azt hiszem, azért van értelme ezeknek az interjúknak, mert ahányan elmesélik - esetleg ugyanazt az élményüket - annyiféle szemszögből látjuk ugyanazt, és mindegyik elbeszélő tud olyat mondani, amit az előtte szólók még nem mondtak el.
A kártyás fizetés szolgáltatója a CIB bank. Elfogadott kártyák: Mastercard, Visa, Visa Electron