A kétezres nemzedék. Kortárs román költészet című antológia anyagát fordítóként én állítottam össze. A kötet forrása nem egy már megjelent könyv, a szövegeket a kétezres évek első évtizedében színre lépő román költők köteteiből válogattam. Ebben segítségemre volt, a Daniel D. Marin által összeállított Poezia antiutopică. O antologie a douămiismului poetic românesc (Az antiutopisztikus költészet. A román kétezres nemzedék antológiája, Paralela 45, Pitești, 2010), valamint számos, különböző irodalmi folyóiratokban megjelent szépirodalmi tanulmány.

Bár a kétezresek jórészt még most is alkotóerejük teljében vannak, bátran állíthatjuk, hogy a kötetben lévő versek a nemzedék legjellegzetesebb alkotásai közé tartoznak.

Nem csupán a szerzők születési sorrendben felállított névsora, hanem a 2000 és 2010 között publikált első kötetek is bizonyítják, hogy ők egy (tágabb értelembe vett) alkotócsaládba tartoznak, amit a költészetükben megtalálható homogén elemek is egyértelműen alátámasztanak, ilyenek a minimalizmus, a biografikus költészet, ami egyszerre cinikus, ugyanakkor a vér, átok, becsmérlés, jajgatás, önsanyargatás és gyalázatosság poétikája, miközben hitelességre és individualitásra törekszik. A kétezres nemzedék költészetében egyszerre érzékelhetők a poszt-kommunizmus örvénylő tranzíciójának, illetve az amerikai irodalomnak főbb jegyei.

A kétezres román költőnemzedékről számtalan tanulmány jelent meg Romániaban és az ország határain kívül. Sokak szerint a kétezres költők munkássága olyan szubsztanciális szerzők hagyományaira támaszkodik, mint a hatvanas (Nichita Stănescu, Marin Sorescu stb.) illetve a nyolcvanas (Mircea Cărtărescu, Matei Vișniec, Florin Iaru, Traian T. Coșovei, Ion Stratan stb.) évek generációja. Az irányzat programszerű létrejöttéhez és fejlődéséhez elsődlegesen Claudiu Komartin, Marius Ianuș, Dumitru Crudu, Răzvan Țupa és Elena Vlădăreanu tézisei járultak hozzá, de több irodalomkritikus is fontos szerepet játszott a folyamatban. Miután a kétezres nemzedék definíciója átment a köztudatba, közülük sokan nem kívántak többé azonosulni vele.

Napjainkra a kétezres nemzedékhez tartozni komoly rangot jelent, és igen nehéz kiválogatni közülük a legjobbakat. A kötetben szereplő szerzőkön túl (Gelu Vlașin, Svetlana Cârstean, Mihai Vieru, t.s. khasis, Dan Coman, Răzvan Țupa, Ana Dragu, Ștefan Manasia, Radu Vancu, Dan Sociu, Domnica Drumea, Ruxandra Novac, Dmitri Miticov, Teodor Dună, Elena Vlădăreanu, Gabi Eftimie, Vlad Moldovan, Rita Chirian, Constantin Virgil Bănescu, Cosmin Perța, Claudiu Komartin, Miruna Vlada, Marius Aldea), a fordító Dumitru Crudu, Constantin Acosmei, Marius Ianuș, Linda Maria Baros, Doina Ioanid, Mihail Vakulovski, Andrei Doboș, Vlad Drăgoi, Andra Rotaru, Alexandru Potcoavă, Vasile Leac, Daniel D. Marin, Ofelia Prodan, Denisa Duran, Tiberiu Neacșu, Sorin DespoT, Zvera Ion, Adrian Urmanov, Marius Conkan, Șerban Axinte nevét is fontosnak tartja megemlíteni.

Véleményem szerint, A kétezres nemzedék. Kortárs román költészet elsősorban a magyar költők, irodalmárok, tanárok érdeklődésére számíthat. Szerkesztők, publicisták és diákok is jelezték, hogy szívesen fogadnának egy, a szomszédos ország költőit bemutató antológiát. A fordító reméli, hogy a könyv megjelenése bizonyos mértékben hozzájárul a magyar-román kulturális viszonyok megerősítéséhez, illetve ahhoz, hogy közös pontokat találjunk.

Bízom benne, hogy ez a válogatás elnyeri a külföldi kortárs irodalom iránt érdeklődő olvasók tetszését.

 Mihók Tamás 

     fordító