A Pitymalló Keselyként is közismert két író, akinek színműveit külön-külön füzetek füzérében kapja kézhez az Olvasó, immár harminchét esztendeje sző egy bordában.

1976 őszén, hatévesen vetette őket szerencséjük a Törökvész Úti Általános Iskola ugyanegy osztályába. Ezután évfolyamtársakként végezték el a Toldy Ferenc Gimnáziumot, majd a Szegedi (régi, kedves nevén: József Attila) Tudományegyetemet. Az általános iskola nyolc esztendejében három buszmegállónyi utat sétáltak végig minden munkás reggelükön, a gimnázium alatt a Duna-part Bem József és Batthyány tér közti szakaszán ballagtak hajnalra-hajnal, Szegeden pedig... ott úgysem száll senki buszra, villamosra. Hozzá a tanítás utáni délutánok, mostanság a napi robottól elorozott órák, a fűzfői és velemi nyárnapok teremtették meg a társítás keretét, míg közegét a két pipából felkanyargó egy füst.

Kezdték hajdan tévéműsor-paródiákon, alapítottak saját, zömmel botcsinálta ütőhangszereken tevékeny zenekart, játszották azután darabjaikat város-, majd országszerte, írtak filmforgatókönyveket, musical-librettót, de elevenkedtek a verses epika és próza mezein is, szerkesztettek irodalmi kabarékat a Spinoza színpadára, s nemrégen az Emmuska című kalandregényükkel is előrukkoltak.

Drámáik zöme nagynevű folyóiratokban s önálló kötetekben megjelent már, most itt-ott újragondolt szöveggel és Friss Krisztina lelkükből lelkedzett illusztrációival kerülnek a közönség elé – szétválasztva azt az édes értők tisztabúzájára és az értetlen savanyák ocsújára.

Ha versenyt hirdetnénk a „Legtragikusabb Görög Mítosz” címért, jó eséllyel pályázna az első helyre a Danaidák története: ötven lány, akik apjukkal, Danaosszal Egyiptomból görög földre menekülnek, hogy ne kelljen feleségül menniük ötven unokatestvérükhöz. Végül Argoszban apjuk kénytelen beleegyezni lányai kényszer-nászába, de megesketi őket, hogy nászéjszakájukon meggyilkoljákférjüket; negyvenkilenc ifjút gyilkol meg felesége, de egy lány megkíméli férjét, mert az gyöngéd közeledésével szerelmet ébresztett szívében. A férjgyilkos lányok büntetése az Alvilágban, hogy lyukas kancsókban vizet kell hordaniuk egy soha meg nem telő edénybe. Aiszkhülosz tragédiát írt e mítoszból (Oltalomkeresők). Ovidius Hősnők leveleiben az egyik legszebb levél a férjét megkímélő Hüpermnésztra levele Lünkeuszhoz. 1783-ban Antonio Salieri nagysikerű operát írt Danaidák címen. Kötetünk szerzőpárosa újrafogalmazza az antik mítoszt, annak  minket megszólító, a jelen kérdéseire válaszoló rétegét bontva ki, rengeteg ötlettel, a korábbi feldolgozásokban nem szereplő hősök bekapcsolásával, és nem utolsó sorban remek humorral. 

Karsai György